A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek, meghagyták a közös valutát, szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását, összehangolták az adó-, mérték-, közlekedési- és hírközlési rendszert. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték, amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia.
A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését, a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére.
A dualizmus időszakában az állami bankjegy kibocsátást egyedi módon szabályozták. Bár mindkét birodalomalkotó állam - Ausztria és Magyarország -, önálló bankjegy kibocsátási joga volt, a tényleges állami bankjegy kibocsátást - a kiegyezés időszakában - egy formálisan nem állami bank, a bécsi székhelyű Osztrák-Magyar Bank birtokolta.
Forrás: http://dl-sulinet.educatio.hu/download/erettsegi/2014/docs/a_kiegyezes_tartalma_es_ertekelese.pdf
valamint http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_2.htm