A Császári és Királyi Hadsereg, németül: kaiserlich - königliche Armee (k.u.k. Armee) volt az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig. Korabeli hivatalos forrásokban általában csak Fegyveres Erők elnevezés szerepelt.
(nagyobb kép: katt a képre)
Három hadseregből állt:
- A Közös Hadsereg ( az Osztrák-Magyar Monarchia területi épségéért és a belső rend fenntartásáért volt hivatott felelős.)
- Az osztrák Császári-Királyi Honvédség (a közös hadsereget egészítette ki háború idején, békében rendfenntartás)
- Magyar Királyi Honvédség (a közös hadsereget egészítette ki háború idején, békében rendfenntartás)
A hadsereg élén a korlátlan rendelkezési joggal bíró császár és király, mint legfőbb hadúr állt, az ő kezében összpontosult a legfelsőbb főparancsnokság. A közös hadügyminisztérium felett is az uralkodó rendelkezett, valamint háború esetén a magyar királyi Honvédség és az osztrák császári-királyi honvédség (k.k. Landwehr) is az uralkodó fennhatósága alá került. Háború és békekötés kérdésében kizárólag a császár és király dönthetett.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1sz%C3%A1ri_%C3%A9s_Kir%C3%A1lyi_Hadsereg