Olvassa el a szöveget a szabadságharc menetéről, majd oldja meg a sorbarendezéses feladatot!

Az európai forradalmakat sorra leverték, ezért 1848 nyarára a magyar forradalom magára maradt. A hadsereg költségeinek fedezésére pénzt bocsátott ak ki. Kiáltványban szólították fel a császári-királyi ezredek külföldön állomásozó magyar katonáit a hazatérésre. Kossuth pedig sikeres toborzó körutat tartott az Alföldön. A Habsburgok az udvarhoz hű Jellasicsot nevezték ki horvát bánná. Bécs biztatására Jellasics 1848. szeptembe rében átlépte a Drávát, és seregével megindult Pest felé. A szabadságharc első csatájára 1848. szeptember 29-én került sor a Velencei-tó északi partján, Pákozdnál. A horvát túlerő ellenére a Móga János által vezetett magyar sereg győzött . Jellasics csapataival Bécs felé kimenekült az országból. Jellasics vereségének híre nagy riadalmat keltett a bécsi udvarban. 1848. október 6-án kitört az újabb bécsi forradalom. A magyar csapatok azonban hetekig nem lépték át a határt. A táborba érkező Kossuth javaslatára csak október végén keltek át a Lajta folyón. Schwechatnál (svehát) azonban vereséget szenvedtek az újjászervezett császári seregtől. 

December elején V. Ferdinándot lemondatták a trónról, az új császár a tizennyolc éves Ferenc József lett. Még ebben a hónapban megindult a császári csapatok nagy erejű támadása Magyarország ellen Windisch-Grätz (vindisgréc) tábornok vezetésével. Görgei Artúr a magyar hadak vezetője a visszavonulás mellett döntött. Az országgyűlés is Debrecenbe költözött Pest-Budáról. 1849. február 26-27-én a szabadságharc egyetlen kétnapos ütközetének mérlege valójában az „eldöntetlen” felé hajlott, bár Windisch-Grätz, a Császári-Királyi hadsereg vezetője túlértékelte a csatát, és azt jelentette Bécsbe, hogy „a lázadó hordákat iszonyú mennyiségben pusztította el”. 

1849 április elején kezdetét vett e a magyar hadsereg ellentámadása, a tavaszi hadjárat. A sereg fővezérének Görgei Artúrt nevezték ki. A magyar honvédek 1849. április 2-án Hatvannál, április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél is győztek. Az isaszegi győzelmet követően a magyar főerők a Duna bal partján nyomultak előre. Vácnál, majd Nagysallónál újra legyőzték a császári csapatokat. Ezt követően Komáromnál átkeltek a Dunán azzal a céllal, hogy elvágják a visszavonulás útját a császáriak elől. Az ellenség azonban észbe kapott, és gyorsan visszavonult. Buda várában azonban erős őrséget hagyott. A dicsőséges tavaszi hadjárat sikerének betetőzését jelentette, amikor 1849. május 21-én, tizenhét napos ostrom után a magyarok Budát is visszafoglalták. A tavaszi hadjárat első sikereinek tudatában 1849. április 14-én a debreceni református Nagytemplomban tartott nyilvános ülésen Kossuth javaslatára kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

Ferenc József császárnak viszont sikerült külső támogatást szerezni. Az orosz cártól kért és kapott segítséget a magyar szabadságharccal szemben. Az ellenség több mint kétszeres túlerőben volt. A szabadságharc utolsó nagy csatáját Temesvárnál vívták augusztus 9-én. Kossuth Bemre bízta a fővezérséget. A magyar vereséget követően két nappal később Kossuth lemondott , a hatalmat Görgeinek adta át. Görgei 1849. augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letett e a fegyvert az oroszok előtt . 

Forrás: FI-504010601/1 Történelem 6. tankönyv - Szerző(k): Borhegyi Péter, Kojanitz László, Nagy Lajos, Sólyom Márk, Tarnóczai Géza (tananyagfejlesztők), Tantárgy/Tanegység: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Évfolyam: 6, Kiadó: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)