Skip navigation

Bukás okai - Legördülő lista

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukásának okai

Olvassa el, és egészítse ki a szöveget a legördülő listából választva!

A forradalmakat nyarára mindenütt leverték, és Európa kormányai is szemben álltak a magyar forradalommal. A nagyhatalmak saját érdekeik szempontjából veszélyesnek tartották volna a Birodalom meggyengülését. császár májusban a re hivatkozva kért katonai segítséget cártól a magyar szabadságharc leverésére. Az orosz cár hatalmas, kétszázezres sereget küldött hazánk ellen. Ferenc József új fővezért nevezett ki a császári csapatok élére, az itáliai kegyetlenkedéseiről elhíresült táborszernagyot. Június elején indult meg a császári és cári sereg összehangolt támadása. A magyar kormány megpróbálta a nemzetiségeket is megnyerni a magyar szabadságharc ügyének. Az országgyűlés elfogadta a törvényt, amely széles körű jogot biztosított a nemzetiségek számára, de az intézkedés megkésett. A folyamatos harcok miatt azonban az ország kimerült, a haza védelmére siető újonc katonák kiképzésére és megfelelő felszerelésére pedig nem maradt elég idő. és Kossuth ellentéte pedig megakadályozta a haderő összevonását. A segesvári csatában és a csatákban megsemmisült a hadsereg nagy része. Görgeyé maradt az egyetlen érintetlen hadsereg. Ő pedig teljhatalmat kért. lemondott. Görgey -án az orosz seregek főparancsnoka Paszkievics herceg előtt feltétel nélkül letette a fegyvert nál.

Forrás: FI-504010601/1 Történelem 6. tankönyv - Szerző(k): Borhegyi Péter, Kojanitz László, Nagy Lajos, Sólyom Márk, Tarnóczai Géza (tananyagfejlesztők), Tantárgy/Tanegység: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Évfolyam: 6, Kiadó: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)

Enable JavaScript