A törvényhozás menete a reformkori országgyűléseken
Kattintson a rajzon arra az elemre, amiről többet szeretne megtudni!
|
Alsótábla A rendiség legerősebb fegyvere az uralkodói hatalommal szemben az országgyűlés volt. A reformkorban a polgári átalakulás fő mozgatója volt. Az országgyűlés két kamarára oszlott: a régi királyi tanácsból alakult ki a felsőtábla, míg az alsótáblán meghatározott számú követtel képviseltették magukat a rendek. Az alsótáblán a megyénként 2-2 követtel képviselt nemesség (52 megye), a hajdú és jászkun kerületek, a szabad királyi városok, Horvátország két követe, valamint egyes katolikus egyházi testületek (káptalanok) küldöttei ültek össze. A lakosság nagy többségét kitevő nem nemes népességnek, illetve a tanácstagok kivételével a szabad királyi városok lakosságának nem volt szava az országos politikában. Az alsótábla hivatalos ülésein a király kinevezte személynök elnökölt, naplóját a királyi tábla jegyzői vezették. A résztvevőket elsősorban nem az ország egésze, hanem a maguk, vagy az őket küldő testület külön érdekeit képviselték, s ehhez igazodott a szavazási rend is. A követek küldőik utasításainak engedelmeskedtek. Felhasznált irodalom: A magyar állam története 1711-2006 tananyag |
|||||||||||||||
