A törvényhozás menete a reformkori országgyűléseken

Kattintson a rajzon arra az elemre, amiről többet szeretne megtudni!

Uralkodó


Felirat
  Leirat

Felsőtábla

Egyeztetés

Alsótábla

 
Követek

Vissza a főoldalra

Megyegyűlés

Reformkori országgyűlések

A reformkori országyűlések alapvetően rendi országgyűlések voltak.

A király és az országgyűlés együtt gyakorolták a törvényhozó hatalmat. A király azonban döntő befolyással bírt. Egyrészt ritkán hívott össze országgyűlést, másrészt a nem szabályozott kérdésekben a döntést gyakran saját hatáskörébe vonta.

Az országgyűlés (a diéta) munkája nem volt folyamatos. A király hívta egybe (átlag 3 évente), de az is előfordult hogy évtizedekig egyáltalán nem hívta össze. A 18. században az ülések rendjét sem szabályozták. Gyakran előfordult, hogy aki szólni akart felugrott egy székre és úgy vonta magára a többiek figyelmét.

    reformkori országgyűlések időpontja:
  • 1825-1827
  • 1832-1836
  • 1839-1840
  • 1843-1844
  • 1847-1848