A törvényhozás menete a reformkori országgyűléseken

Kattintson a rajzon arra az elemre, amiről többet szeretne megtudni! Uralkodó Felirat   Leirat Felsőtábla Egyeztetés Alsótábla   Követek Vissza a főoldalra Megyegyűlés

Uralkodó A király hatalomra lépésekor a koronázás során felesküdött az alkotmányra. A királynak a törvényhozásban kezdeményezési, szentesítési és kihírdetési joga volt. Szentesíteni azt a törvényt szentesíthette, amelyet az országgyűlés elfogadott. Az uralkodó az országgyűléssel leirat és felirat formájában értekezett. A Magyar Királyság országgyűlései a királyi leirat felolvasásával kezdődtek. Ebben az uralkodó kijelölte azokat a témákat, amelyek megtárgyalását kérte az országgyűléstől. A leiratra a két tábla feliratban válaszolt. Felirat formájában küldte el az országgyűlés az alsó- és felsőtábla által egyaránt elfogadott törvénytervezetet. A király a véleményét leirat formájában juttatta el az országgyűlésnek. Amennyiben a király a törvénytervezetet elfogadta, szentesítette és kihírdette azt. Habsburg császárok és magyar királyok a reformkorban és a szabadságharc idején: I. Ferenc 1792 - 1835 V. Ferdinánd 1835 - 1848 I. Ferenc József 1848 - 1916 Felhasznált irodalom: A magyar országgyűlés, Budapest 2011