A törvényhozás menete a reformkori országgyűléseken
Kattintson a rajzon arra az elemre, amiről többet szeretne megtudni!
Uralkodó
FeliratLeirat Egyeztetés
KövetekMegyegyűlés
A vármegyék voltak az államhatalom legalsó szintjei. A megyét a nemesek összessége, a megyegyűlés képviselhette. Az uralkodó, és a kérelmezők egyaránt a megyegyűléshez fordultak a megkeresésükkel.
A vármegyék figyelték a törvényhozás munkáját is: a követek felett gyakorolt ellenőrzés célja annak megakadályozása volt, hogy az udvar kinevezésekkel, kitüntetésekkel, egyéb kedvezésekkel a maga oldalára vonja a követeket. Két országgyűlés (diéta) között a megyegyűlések voltak a rendi politika fórumai. A köz-és kisgyűlésen minden a megyéhez érkező iratot felolvastak és megvitattak.
A megyék az országgyűlés alsótáblájára választott követeket kötelező jellegű követutasításokkal látták el. A követeknek viszont rendszeresen tájékoztatniuk kellett megbízóikat a diéta fejleményeiről és arról, hogyan tettek eleget utasításuknak. A követjelentéseket napirendjükre tűző megyegyűlések sokszor ismételték az országgyűlésen folyó vitákat, és ha a megyében változtak az erőviszonyok, a követeknek új utasítást adtak vagy lemondatták, visszahívták a követeket.
Felhasznált irodalom: Sulinet-Tudásbázis-Történelem-Újkor.Magyarország állapota-Politikai élet